Tavaszi napsütés
Csendesen figyelte a vele szemben ülő nőt, aki kedélyesen csevegett a telefonján és talán észre sem vette, hogy már hosszú percek óta bámulja. Képtelen lett volna elszakítani a tekintetét Róla, csak úgy itta magába a látvány, mintha hosszú évek óta nem látta volna, pedig mindössze csak pár napot töltött Tőle távol. Fontos üzleti ügyben kellett elutaznia, de nem volt olyan perc, amikor ne lett volna ott a gondolataiban, vagy ne lett volna amiatt feszült, hogy vajon ki fogja megkörnyékezni a kék szemű nőt. Egyre jobban frusztrálta a folytonos kudarc, viszont ahogy végig nézett a finom vonásokon, a kívánatos ajkakon, a napfényben fürdő törékeny alakon, mindenről megfeledkezett. Nyugalom áradt szét benne és vágy.
Prológus
Tavaszi zápor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése